ismerje meg
Táborunkat
Küldetésünk
A tábor kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek a nyár folyamán kiszakadjanak a mindennapok szürkeségéből, egy általuk már-már extrémnek mondható, számítógép és okos telefonoktól mentes világot ismerhessenek meg. Megtanulhatják, hogyan gondoskodhatnak magukról a napi szükségletek terén és hogyan dolgozzanak hatékony csapatként a közös cél elérése érdekében.
Mi a tábor célja?
A tábor talán legfontosabb célja a személyiségfejlesztés, önmaguk megismerése! Célunk, hogy a gyermekek elé leküzdhető célokat támasszunk, melyeket teljesítve felfedezzék saját és társaik erősségeit, és ezeket kamatoztatni tudják a tábor alatt és azt követően is.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek a természet értékeihez, minél jobban ismerjék meg azokat. Távol legyenek a világ zajától és tudjanak a napi teendőikre koncentrálni.
Tanuljanak a természetről, az állat és növényvilágról, testközelből fedezhessék fel és ismerjék meg környezetüket.
Miért jó, ha gyermeke részt vesz a táborunkban?
A technika gyors fejlődése és a rengeteg elvárás, amivel egy gyermek szembesül az iskolai tanidő alatt, hatalmas terhet jelenthet számukra. Minden feladatuk, tevékenységük irányított, szoros követelményeknek kell megfelelniük minden nap, emellé párosul a TV, internet által közölt rengeteg információ, amit a gyermekek többsége nem tud megfelelően feldolgozni. A média világa kiszorítja a gyermekeket a mindennapi életben feltétlenül szükséges szocializációs színterekről, ezért adhat ez a tábor nem mindennapi élményt a mai kor gyermekeinek.
A tábor ideje alatt semmilyen extrém kihívást nem kell teljesíteniük, számukra a legnagyobb kihívás a technikai eszközök nélküli világ.
2023-as évi táboraink
Nyári tábor
1. Családi Túlélő Hétvége: 2023.06.16-18.
2. Családi Túlélő Hétvége: 2023. 06.23-25.
1. Túlélőtábor (gyerekeknek): 2023.06.19-23.
2. Túlélőtábor (gyerekeknek): 2023.06.26-30.
Őszi Túlélőtábor – Szarvasbőgés
Őszi Túlélő Hétvége: 2023.09.15-17.
Mire jó a tábor?
Mit tanulnak a gyerekek a tábor ideje alatt:
A tábor alatt a következő témaköröket fogjuk érinteni, valamint az előmeneteli rendszerünkben is ezen témakörökben mutatott fejlődésük alapján van lehetőségük tovább jutni a következő szintre túlélőinknek:
- tájékozódás
- menedéképítés
- tűzgyújtás
- önvédelem
- természetismeret
- fafaragás
- csomók
- elsősegély (baleset megelőzés)
- tábori konyha
- higiénia
Mit kap gyermeke a tábortól?
A tábor gyermekét elsősorban önbizalommal fogja felruházni, számos eddig számára ismeretlen területről kap elméleti és gyakorlati képzést.
Játékos keretek között teszik magukévá, fedezik fel és sajátítják el a túlélési ismeretek tárházát. Megismerik és elismerik egymást, egymás munkáját, erősségét és esetleges hibáit is. A csapatmunka jótékony hatással van a gyerekekre, a jó társaságban barátságok kötődnek melyek sokszor a tábor után is fennmaradnak.
A képzések során a gyerekek nemcsak egymást, de önmagukat, képességeiket és határaikat is megismerik, ezeket a határokat erősítik és tolják egyre kijjebb a tábor ideje alatt.
Kiket várunk táborunkba?
Táborunkat a természet, valamint a táborozási praktikák, készségek elsajátításán túl csapatépítő szándékkal indítjuk! Várjuk klubok, sportegyesületek, iskolai osztályok vagy baráti társaságok jelentkezését is.
Csapatfeladatok
A táborozókat felosztjuk 3 csapatra, minden nap más feladatot fog ellátni a csapat, csapatvezetőt választunk.
Ha bármelyik csapatra a vártnál több munka jut, vagy kimerültek, akkor a másik csapat, csapatok segítenek .
Víz
A vízhordás fürdéshez (melegítése is), mosogatáshoz, az ivóvizes kanna figyelése (meddig van, stb.)
Tűz
Az esti sütögetéshez fa hordása. Gondoskodni, hogy a már beszerzett fa száraz maradjon a harmattól, esőtől.
Őrség
Az éjjeli őrség 2-3 fő, kétórás váltásban, valamint a nap során a konyhai feladatok ellátása. Közös főzőedények és asztalok tisztítása, mosogatása.
Előmeneteli rendszer:
Célunk, hogy a gyerekek előtt legyen egy követhető rendszer melyen keresztül mérni tudják saját „túlélési” képességeik fejlődését. A megszerzett tudást és a szükséges képességeket a táborvezetők figyelik és egyénekhez mérten értékelik. Minden nap végén történik egy értékelés a napi program, feladatok végrehajtásáról, és a csapaton belül végzett munkáról.
Egy évbe csak egy szint léphető!
Elérhető szintek:
- fehér – kezdő szint
- citromsárga – 3. szintű túlélő
- narancssárga – 2. szintű túlélő
- zöld – 1. szintű túlélő
- kék – kis mentor
- barna -mentor
Tudnivalók
Helyszín: Pula
Utazás, érkezés, távozás: Egyénileg megoldandó
Szükséges felszerelések:
– sátor, hálózsák
– polifoam
– lehetőleg fém evőeszköz
– bögre, mély tányér, kulacs (fém vagy vastag műanyag)
– sapka, naptej, kullancs elleni spray
– zárt cipő, papucs
– esőkabát
– kis füzet, ceruza
– szappan, tusfürdő, törölköző,
– fogkefe, fogkrém
– kés vagy bicska
(jó minőségű pl.: opinel, mora)
– lámpa vagy fejlámpa
– diákigazolvány, TB kártya másolat
Elérhetőségek
E-mail cím: tulelotabor@bja.hu
Telefonszám: +36 20 201 3589
Így alakul egy nap a táborban,
Napi programterv
- 6:30 Ébresztő, reggeli rutin:
– tisztálkodás,
– reggeli torna,
– körlet rendezés,
– felszerelés, sátorrend, külső körlet ellenőrzés,
– reggeli
– csapatok napi feladatainak kiosztása
- 9:00 Sorakozó
– foglalkozások szünetekkel
– csapatok napi feladatainak elvégzése
- 12:00 Szieszta
– ebéd,
– pihenő idő
- 14:30 Sorakozó
– foglalkozások szünetekkel
– csapatok napi feladatainak elvégzése
- 18:00 Irányított szabadidő
– tisztálkodás,
– vacsora
– nap, csapatok értékelés
- 20:00 Egyéni szabadidő
– kizárólag ekkor, telefonálási lehetőség a szülőknek,
– tábortűz, beszélgetés, móka, kacagás,
– takarodóra felkészülés
- 22:00 Takarodó – 2 óránként őrség (2-3 fő)
Táborvezetők
Táborvezetőink foglalkoznak gyerek oktatásával, táborvezetői tapasztalattal rendelkeznek és elhivatottak a jövő nemzedékének nevelése szempontjából. Megtalálhatók közöttük cserkészek, katonák, természetjárók, tanárok, tűzoltók, ipari alpinisták.
- Csipszer János – Tűzoltó, testnevelő tanár, judo edző
2012- óta vagyok tagja a Budai Judo Akadémia csapatának tagja, a Tálodi Túlélőtábor alapító tagja vagyok.
Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak a könyvekből ismerjék meg a természetet, hanem tanuljanak meg vele harmóniában élni. Tapasztalatom szerint könnyen alkalmazkodnak, és hamar el tudják sajátítani az ehhez szükséges képességeket.
Gyerekkorom óta járom a természetet, veszek részt különböző táborokban, állítom magam számos kihívás elé, és szeretném ezeket a tapasztalatokat és tudást átadni az eziránt érdeklődőknek. Egy kis 200 fős faluban nőttem fel, amit szinte minden irányból erdő vett körül, így aztán nem volt nehéz a forrásnál, a patakparton, a szikláknál kikötni a barátokkal. A természet közelsége a mai napig fontos számomra, így ha csak tehetem, túrázok, táborozok, de most már többnyire a családommal.
Ezeket az élményeket nem lehet a számítógép, vagy a tv előtt megszerezni, ehhez ki kell mozdulni, neki kell vágni és meg kell élni.
Aszodi Nándor, Szabó Zoltán – feltöltés alatt
Felkeltettük érdeklődését?
Jelentkezés
Nyári Túlélő Tábor
Időpont: a plakáton megjelölt időpontokban
Nyári Túlélő tábor ára:
55.000 Ft/gyerek/turnus
Nyári Túlélő hétvége ára:
37.000 Ft/fő/hétvége
Előleg: 20.000 Ft/fő/turnus
Az ELŐLEG utalásához szükséges adatok:
Számlatulajdonos: ÚJBUDAI JUDO SE
Bankszámlaszám:10101126-
Közlemény: gyermek neve/család neve, túlélő tábor turnus szám/családi túlélő hétvége turnus szám
A tábor díj fennmaradó összegét készpénzben kell kifizetni a tábor első napján a táborvezetőnek.
A tábort minimum 10 fő jelentkezésétől indítjuk el.
A táborhely rövid történet és bemutatása
Tálodi Szt. Erzsébet pálos kolostorrom
Első írásos említése 1324-ből való, amikor a Rátót nembéli Keszi Lőrinc és fiai a pálosok Szt. Erzsébet tiszteletére emelt templomának Thalad nevű birtokot ajándékozzák. Ezt Nagy Lajos 1373-ban megerősíti. Az 1324-es oklevél már egy kész templomot és kolostort említ, alapítása tehát a XIII. század végére eshet. Ekkor Tálod birtokosa a Rátót nembéli Gyulaffy család volt.
A pálosok 1480 körül elhagyták a kolostot, azt átadták a ferenceseknek. A szerzetesek minden bizonnyal a közeli Kinizsi Pál által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek át.
1535-ben még 15 ferences tartózkodott a falai között. 1552-ben Veszprémet megszállta a török, a kolostort a nagyvázsonyival együtt a végváriak felrobbantották, nehogy a törökök beléjük költözzenek.
Alaprajza szerint a kolostor nagyjából négyzetes formában épült, mintegy 36 x 32 méteres területen állt. Maga a templom hossza 25 m lehetett. A kolostorhoz tartozott még egy kőfallal körülvett vízgyűjtő medence. A medence a kőfallal körülvett kolostorudvar északnyugati sarkában állt, közel a kolostor a három épületszárnyának maradványaihoz.
Kinizsi Forrás
A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.
A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.
Tálod – Szt. Ilona templomrom
A Vázsonyi-Séd északi partján, a patakra lejtő lankás domboldalon a szántóföldekről középkori cserépanyag került elő, amelyek egy része Árpád-kori. A lelőhelyet a régészek a középkori Tálod faluval azonosították. A falu a forrásokban legkorábban 1171-ben fordul elő. Kora középkori iratainkban Thalad néven említik.
Templomáról írásos emléket nem ismerünk, stílusa alapján román kori lehetett és az Árpád-korban épült. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocska volt.
A falu 1548-ban néptelenedett el a török dúlások következtében. A romot 1970-ben fedezték fel.
Környékbeli romok, egyéb látnivalók
KINIZSI VÁR
A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy az 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384–ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt az említett vár építésének felhagyására kényszerül, ekkor, az 1400–as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Vezsenyi László fia, László, – aki Mátyás király itáliai követeként ismert – halála 1472 után, hűséges szolgálataiért Kinizsi Pál birtokába kerül.
Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. Kinizsi halála után, özvegye Magyar Benigna folytatja az építkezést. Magyar Benigna halála után férjének Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A Horváthok bírják 1640-ig, ekkor kerül a Zichy család birtokába. A Horváthok idejében a vár a dunántúli végvárak láncolatába tartozik. A török csak rövid ideig kb. 10 évig tudja birtokba tartani az 1500-as évek végén. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökken, az új tulajdonos Zichy család csak rövid ideig tartózkodik a várban. 1756-ig az úriszék börtöne, majd pálinkafőzésre használják. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételi sorsát. A vár feltárása és részleges helyreállítása az 1950-es évek közepén Éri István régész vezetésével történik.
Szent Mihály pálos kolostorrom
A nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította 1483-ban.
Vázsonykő várától nyugatra, az Országos Kéktúra mellett találhatóak a XV. századi kolostor romjai. Az alapítók családi temetkezési helynek szánták, Kinizsi Pált ide is temették 1494-ben. A monda szerint Mátyás király hadvezére egy török rab után kapott váltságdíjból fedezte az építkezés költségeit. 1543-ban – miután a törökök elfoglalják Székesfehérvárt-, a szerzetesek elmenekülnek. 1552-ben elesik Veszprém vára, a kolostort pedig a környék hasonló építményeivel együtt felrobbantják, nehogy a törökök erődítménynek használhassák.
A romok mellett tűzrakó- és pihenőhely is található asztalokkal és padokkal.
Nagyvázsony, Nemesleányfalui Szent Jakab templomrom
Nemesleányfalu Nagyvázsonytól délnyugatra, a Vigántpetendre vezető országút mellett fekszik. A település a Bakony és a Balaton-felvidék hegyei között bújik meg.
A hely már ősidők óta lakott lehetett – erre utalnak a településen és annak határában talált őskori csont – és szerszámmaradványok. Nemesleányfalu írásos története szinte az államalapításig nyúlik vissza: az oklevelek már 1082-ben írnak a településről. Predium Lean néven. A mai temető helyén állott az akkori település, középpontjában a kis méretű román ízlésű templom, amely a XI-XII. században épülhetett, és amelyet Szent Jakabnak szenteltek, így Szent Jakab lett a falu védőszentje is. Az Árpád kori templom homlokzati fala tekintélyes nagyságban ma is áll. Ásatás, feltárás, még nem tisztázta pontos eredetét, felmérése a jövőre vár.
Az első, 1082-ből származó írásos adat a falut a veszprémi egyház fennhatósága alá tartozóként említi. 1443-ban már Leányfalu néven említették. Egy, 1488-ban kelt írás szerint a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 2 forintot adóztak, de a jobbágyokon kívül egytelkes nemesek is lakták már a települést. Egy, 1489-es írás szerint a leányfalusi halottakat a „Halotthordó” úton vitték a vázsonyi Pálos kolostorhoz eltemetni. Az 1531-es adóösszeírás szerint Horváth Jeromos portáját a török elpusztította, Leányfalvi Benedek és Kaputi Benedek az összeírás szerint adót nem fizetett. 1567-ben Porkoláb Antal és Nemes Benedek uralta a „pusztából lett Leányfalut”.
A török időben a pusztából lett régi falu ismét pusztává vált. A visszatelepülésben döntő szerepet játszottak a vázsonyi vár katonái, akik ekkor már többségükben evangélikus felekezetű kisnemesek voltak. Ezek a várkatonák nem akartak a vázsonyi földesúr hatalmába kerülni, így korábbi falu helyétől kissé távolabb – a mai település helyén – újra felépítették a falut. Békésebb idők beköszöntével a volt katonák földműveléssel, erdőmunkával és fazekassággal kezdtek foglalkozni.
Egy másik forrás szerint a várban szolgáló nemes katonák feleségeiknek, családjaiknak építették újjá Nemeslányfalut, biztonságos lakóhelyül. A harcok és a vár feladása után a férfiak is végleg Nemesleányfaluba költöztek és földművelésből, fazekasságból éltek. A XIX. századra 70-80 körül volt a lakóházak száma, a falu népességét 300 – 400 lélek alkotta.
Római Őrtorony kilátó
Vigántpetend határában található a Római Őrtorony kilátó. Itt haladt egykor a római hadiút, a területet pedig a birodalomban Pannónia provinciának nevezték, és lefedte az egész mai Dunántúlt. Itt született Szent Márton tours-i püspök is 316-ban.
A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra.
Túlélő tábor képekben
