ismerje meg

Táborunkat

Küldetésünk

A tábor kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek a nyár folyamán kiszakadjanak a mindennapok szürkeségéből, egy általuk már-már extrémnek mondható, számítógép és okos telefonoktól mentes világot ismerhessenek meg. Megtanulhatják, hogyan gondoskodhatnak magukról a napi szükségletek terén és hogyan dolgozzanak hatékony csapatként a közös cél elérése érdekében.

Mi a tábor célja?

A tábor talán legfontosabb célja a személyiségfejlesztés, önmaguk megismerése! Célunk, hogy a gyermekek elé leküzdhető célokat támasszunk, melyeket teljesítve felfedezzék saját és társaik erősségeit, és ezeket kamatoztatni tudják a tábor alatt és azt követően is.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek a természet értékeihez, minél jobban ismerjék meg azokat. Távol legyenek a világ zajától és tudjanak a napi teendőikre koncentrálni.

Tanuljanak a természetről, az állat és növényvilágról, testközelből fedezhessék fel és ismerjék meg környezetüket.

Miért jó, ha gyermeke részt vesz a táborunkban?

A technika gyors fejlődése és a rengeteg elvárás, amivel egy gyermek szembesül az iskolai tanidő alatt, hatalmas terhet jelenthet számukra. Minden feladatuk, tevékenységük irányított, szoros követelményeknek kell megfelelniük minden nap, emellé párosul a TV, internet által közölt rengeteg információ, amit a gyermekek többsége nem tud megfelelően feldolgozni. A média világa kiszorítja a gyermekeket a mindennapi életben feltétlenül szükséges szocializációs színterekről, ezért adhat ez a tábor nem mindennapi élményt a mai kor gyermekeinek.

A tábor ideje alatt semmilyen extrém kihívást nem kell teljesíteniük, számukra a legnagyobb kihívás a technikai eszközök nélküli világ.

2023-as évi táboraink

Nyári tábor

1. Családi Túlélő Hétvége: 2023.06.16-18.

2. Családi Túlélő Hétvége: 2023. 06.23-25.

1. Túlélőtábor (gyerekeknek): 2023.06.19-23.

2. Túlélőtábor (gyerekeknek): 2023.06.26-30.

 

Őszi Túlélőtábor – Szarvasbőgés

Őszi Túlélő Hétvége: 2023.09.15-17.

Mire jó a tábor?

Mit tanulnak a gyerekek a tábor ideje alatt:

A tábor alatt a következő témaköröket fogjuk érinteni, valamint az előmeneteli rendszerünkben is ezen témakörökben mutatott fejlődésük alapján van lehetőségük tovább jutni a következő szintre túlélőinknek:

  • tájékozódás
  • menedéképítés
  • tűzgyújtás
  • önvédelem
  • természetismeret
  • fafaragás
  • csomók
  • elsősegély (baleset megelőzés)
  • tábori konyha
  • higiénia

Mit kap gyermeke a tábortól?

A tábor gyermekét elsősorban önbizalommal fogja felruházni, számos eddig számára ismeretlen területről kap elméleti és gyakorlati képzést.

Játékos keretek között teszik magukévá, fedezik fel és sajátítják el a túlélési ismeretek tárházát. Megismerik és elismerik egymást, egymás munkáját, erősségét és esetleges hibáit is. A csapatmunka jótékony hatással van a gyerekekre, a jó társaságban barátságok kötődnek melyek sokszor a tábor után is fennmaradnak.

A képzések során a gyerekek nemcsak egymást, de önmagukat, képességeiket és határaikat is megismerik, ezeket a határokat erősítik és tolják egyre kijjebb a tábor ideje alatt. 

 

Kiket várunk táborunkba?

 

Táborunkat a természet, valamint a táborozási praktikák, készségek elsajátításán túl csapatépítő szándékkal indítjuk! Várjuk klubok, sportegyesületek, iskolai osztályok vagy baráti társaságok jelentkezését is.

Csapatfeladatok

A táborozókat felosztjuk 3 csapatra, minden nap más feladatot fog ellátni a csapat, csapatvezetőt választunk. 

Ha bármelyik csapatra a vártnál több munka jut, vagy kimerültek, akkor a másik csapat, csapatok segítenek .

Víz

A vízhordás fürdéshez (melegítése is), mosogatáshoz, az ivóvizes kanna figyelése (meddig van, stb.)

Tűz

Az esti sütögetéshez fa hordása. Gondoskodni, hogy a már beszerzett fa száraz maradjon a harmattól, esőtől. 

Őrség

Az éjjeli őrség 2-3 fő, kétórás váltásban, valamint a nap során a konyhai feladatok ellátása. Közös főzőedények és asztalok tisztítása, mosogatása.

Előmeneteli rendszer: 

Célunk, hogy a gyerekek előtt legyen egy követhető rendszer melyen keresztül mérni tudják saját „túlélési” képességeik fejlődését. A megszerzett tudást és a szükséges képességeket a táborvezetők figyelik és egyénekhez mérten értékelik. Minden nap végén történik egy értékelés a napi program, feladatok végrehajtásáról, és a csapaton belül végzett munkáról.

Egy évbe csak egy szint léphető!

Elérhető szintek:

  • fehér – kezdő szint
  • citromsárga – 3. szintű túlélő
  • narancssárga – 2. szintű túlélő
  • zöld – 1. szintű túlélő
  • kék – kis mentor
  • barna -mentor

Tudnivalók

Helyszín: Pula

Utazás, érkezés, távozás: Egyénileg megoldandó

Szükséges felszerelések:

– sátor, hálózsák
– polifoam
– lehetőleg fém evőeszköz
– bögre, mély tányér, kulacs (fém vagy vastag műanyag)
– sapka, naptej, kullancs elleni spray
– zárt cipő, papucs
– esőkabát
– kis füzet, ceruza
– szappan, tusfürdő, törölköző,
– fogkefe, fogkrém
– kés vagy bicska
(jó minőségű pl.: opinel, mora)
– lámpa vagy fejlámpa
– diákigazolvány, TB kártya másolat

 

 

 

 

Elérhetőségek

E-mail cím: tulelotabor@bja.hu

Telefonszám: +36 20 201 3589

Így alakul egy nap a táborban,

Napi programterv

  • 6:30 Ébresztő, reggeli rutin:

– tisztálkodás,

– reggeli torna,

– körlet rendezés,

– felszerelés, sátorrend, külső körlet ellenőrzés,

– reggeli

– csapatok napi feladatainak kiosztása 

  • 9:00 Sorakozó

– foglalkozások szünetekkel

 – csapatok napi feladatainak elvégzése

  • 12:00 Szieszta

– ebéd,

– pihenő idő 

  • 14:30 Sorakozó

– foglalkozások szünetekkel

 – csapatok napi feladatainak elvégzése

  • 18:00 Irányított szabadidő

– tisztálkodás,

– vacsora

– nap, csapatok értékelés

  • 20:00 Egyéni szabadidő 

– kizárólag ekkor, telefonálási lehetőség a szülőknek, 

– tábortűz, beszélgetés, móka, kacagás,

– takarodóra felkészülés

  • 22:00 Takarodó – 2 óránként őrség (2-3 fő)

 

Táborvezetők

Táborvezetőink foglalkoznak gyerek oktatásával, táborvezetői tapasztalattal rendelkeznek és elhivatottak a jövő nemzedékének nevelése szempontjából. Megtalálhatók közöttük cserkészek, katonák, természetjárók, tanárok, tűzoltók, ipari alpinisták.

  • Csipszer János – Tűzoltó, testnevelő tanár, judo edző
    2012- óta vagyok tagja a Budai Judo Akadémia csapatának tagja, a Tálodi Túlélőtábor alapító tagja vagyok.
    Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak a könyvekből ismerjék meg a természetet, hanem tanuljanak meg vele harmóniában élni. Tapasztalatom szerint könnyen alkalmazkodnak, és hamar el tudják sajátítani az ehhez szükséges képességeket.
    Gyerekkorom óta járom a természetet, veszek részt különböző táborokban, állítom magam számos kihívás elé, és szeretném ezeket a tapasztalatokat és tudást átadni az eziránt érdeklődőknek. Egy kis 200 fős faluban nőttem fel, amit szinte minden irányból erdő vett körül, így aztán nem volt nehéz a forrásnál, a patakparton, a szikláknál kikötni a barátokkal. A természet közelsége a mai napig fontos számomra, így ha csak tehetem, túrázok, táborozok, de most már többnyire a családommal.
    Ezeket az élményeket nem lehet a számítógép, vagy a tv előtt megszerezni, ehhez ki kell mozdulni, neki kell vágni és meg kell élni.

Aszodi Nándor, Szabó Zoltán – feltöltés alatt

Felkeltettük érdeklődését?

Jelentkezés

Nyári Túlélő Tábor

Időpont: a plakáton megjelölt időpontokban

Nyári Túlélő tábor ára:

55.000 Ft/gyerek/turnus

Nyári Túlélő hétvége ára:

37.000 Ft/fő/hétvége

Előleg: 20.000 Ft/fő/turnus

Az ELŐLEG utalásához szükséges adatok:

Számlatulajdonos: ÚJBUDAI JUDO SE
Bankszámlaszám:10101126-58989300-01004009

Közlemény: gyermek neve/család neve, túlélő tábor turnus szám/családi túlélő hétvége turnus szám

A tábor díj fennmaradó összegét készpénzben kell kifizetni a tábor első napján a táborvezetőnek.

A tábort minimum 10 fő jelentkezésétől indítjuk el.

 A táborhely rövid történet és bemutatása

Tálodi Szt. Erzsébet pálos kolostorrom

Első írásos említése 1324-ből való, amikor a Rátót nembéli Keszi Lőrinc és fiai a pálosok Szt. Erzsébet tiszteletére emelt templomának Thalad nevű birtokot ajándékozzák. Ezt Nagy Lajos 1373-ban megerősíti. Az 1324-es oklevél már egy kész templomot és kolostort említ, alapítása tehát a XIII. század végére eshet. Ekkor Tálod birtokosa a Rátót nembéli Gyulaffy család volt.

A pálosok 1480 körül elhagyták a kolostot, azt átadták a ferenceseknek. A szerzetesek minden bizonnyal a közeli Kinizsi Pál által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek át.

1535-ben még 15 ferences tartózkodott a falai között. 1552-ben Veszprémet megszállta a török, a kolostort a nagyvázsonyival együtt a végváriak felrobbantották, nehogy a törökök beléjük költözzenek.

Alaprajza szerint a kolostor nagyjából négyzetes formában épült, mintegy 36 x 32 méteres területen állt. Maga a templom hossza 25 m lehetett. A kolostorhoz tartozott még egy kőfallal körülvett vízgyűjtő medence. A medence a kőfallal körülvett kolostorudvar északnyugati sarkában állt, közel a kolostor a három épületszárnyának maradványaihoz.

Kinizsi Forrás

A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.

A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.

Tálod – Szt. Ilona templomrom

A Vázsonyi-Séd északi partján, a patakra lejtő lankás domboldalon a szántóföldekről középkori cserépanyag került elő, amelyek egy része Árpád-kori. A lelőhelyet a régészek a középkori Tálod faluval azonosították. A falu a forrásokban legkorábban 1171-ben fordul elő. Kora középkori iratainkban Thalad néven említik.

Templomáról írásos emléket nem ismerünk, stílusa alapján román kori lehetett és az Árpád-korban épült. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, torony nélküli falusi templomocska volt.

A falu 1548-ban néptelenedett el a török dúlások következtében. A romot 1970-ben fedezték fel.

 

Környékbeli romok, egyéb látnivalók

KINIZSI VÁR

 A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy az 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384–ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt az említett vár építésének felhagyására kényszerül, ekkor, az 1400–as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Vezsenyi László fia, László, – aki Mátyás király itáliai követeként ismert – halála 1472 után, hűséges szolgálataiért Kinizsi Pál birtokába kerül.

Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. Kinizsi halála után, özvegye Magyar Benigna folytatja az építkezést. Magyar Benigna halála után férjének Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok. A Horváthok bírják 1640-ig, ekkor kerül a Zichy család birtokába. A Horváthok idejében a vár a dunántúli végvárak láncolatába tartozik. A török csak rövid ideig kb. 10 évig tudja birtokba tartani az 1500-as évek végén. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökken, az új tulajdonos Zichy család csak rövid ideig tartózkodik a várban. 1756-ig az úriszék börtöne, majd pálinkafőzésre használják. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételi sorsát. A vár feltárása és részleges helyreállítása az 1950-es évek közepén Éri István régész vezetésével történik.

Szent Mihály pálos kolostorrom

A nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította 1483-ban.

Vázsonykő várától nyugatra, az Országos Kéktúra mellett találhatóak a XV. századi kolostor romjai. Az alapítók családi temetkezési helynek szánták, Kinizsi Pált ide is temették 1494-ben. A monda szerint Mátyás király hadvezére egy török rab után kapott váltságdíjból fedezte az építkezés költségeit. 1543-ban – miután a törökök elfoglalják Székesfehérvárt-, a szerzetesek elmenekülnek. 1552-ben elesik Veszprém vára, a kolostort pedig a környék hasonló építményeivel együtt felrobbantják, nehogy a törökök erődítménynek használhassák.
A romok mellett tűzrakó- és pihenőhely is található asztalokkal és padokkal.

 

Nagyvázsony, Nemesleányfalui Szent Jakab templomrom

Nemesleányfalu Nagyvázsonytól délnyugatra, a Vigántpetendre vezető országút mellett fekszik. A település a Bakony és a Balaton-felvidék hegyei között bújik meg.

A hely már ősidők óta lakott lehetett – erre utalnak a településen és annak határában talált őskori csont – és szerszámmaradványok. Nemesleányfalu írásos története szinte az államalapításig nyúlik vissza: az oklevelek már 1082-ben írnak a településről. Predium Lean néven. A mai temető helyén állott az akkori település, középpontjában a kis méretű román ízlésű templom, amely a XI-XII. században épülhetett, és amelyet Szent Jakabnak szenteltek, így Szent Jakab lett a falu védőszentje is. Az Árpád kori templom homlokzati fala tekintélyes nagyságban ma is áll. Ásatás, feltárás, még nem tisztázta pontos eredetét, felmérése a jövőre vár.

Az első, 1082-ből származó írásos adat a falut a veszprémi egyház fennhatósága alá tartozóként említi. 1443-ban már Leányfalu néven említették. Egy, 1488-ban kelt írás szerint a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 2 forintot adóztak, de a jobbágyokon kívül egytelkes nemesek is lakták már a települést. Egy, 1489-es írás szerint a leányfalusi halottakat a „Halotthordó” úton vitték a vázsonyi Pálos kolostorhoz eltemetni. Az 1531-es adóösszeírás szerint Horváth Jeromos portáját a török elpusztította, Leányfalvi Benedek és Kaputi Benedek az összeírás szerint adót nem fizetett. 1567-ben Porkoláb Antal és Nemes Benedek uralta a „pusztából lett Leányfalut”.

A török időben a pusztából lett régi falu ismét pusztává vált. A visszatelepülésben döntő szerepet játszottak a vázsonyi vár katonái, akik ekkor már többségükben evangélikus felekezetű kisnemesek voltak. Ezek a várkatonák nem akartak a vázsonyi földesúr hatalmába kerülni, így korábbi falu helyétől kissé távolabb – a mai település helyén – újra felépítették a falut. Békésebb idők beköszöntével a volt katonák földműveléssel, erdőmunkával és fazekassággal kezdtek foglalkozni.

Egy másik forrás szerint a várban szolgáló nemes katonák feleségeiknek, családjaiknak építették újjá Nemeslányfalut, biztonságos lakóhelyül. A harcok és a vár feladása után a férfiak is végleg Nemesleányfaluba költöztek és földművelésből, fazekasságból éltek. A XIX. századra 70-80 körül volt a lakóházak száma, a falu népességét 300 – 400 lélek alkotta.

Római Őrtorony kilátó

Vigántpetend határában található a Római Őrtorony kilátó. Itt haladt egykor a római hadiút, a területet pedig a birodalomban Pannónia provinciának nevezték, és lefedte az egész mai Dunántúlt. Itt született Szent Márton tours-i püspök is 316-ban.

A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a tájra.

 

Túlélő tábor képekben